Mesés kalandok, varázslatos világ - Interjú a Mesemúzeum szakmai vezetőjével

Már első pillantásra elvarázsolt a Mesemúzeum hangulata, és még nem is sejtettem, hogy belépve milyen csodás világ vár majd rám. Helmich Katalinnal, a Mesemúzeum szakmai vezetőjével találkoztam, akinek nagyobbik fia, Peti lelkesen végigvezetett ezen a varázslatos helyen, míg édesanyjára várakoztunk. Szerencsés véletlen, hogy így egyből egy gyerek szemével láthattam azt, amiről előtte olvastam. Átkeltem a sűrű erdőn, megsimogattam a griffmadár tojását, benyúltam a fák odvába, ahol izgalmas tárgyakra leltem, és legvégül a király trónjába is beülhettem.

2012. október 2-án nyitotta meg kapuit a Mesemúzeum és Meseműhely, amely Kányádi Sándor ötlete alapján jött létre. A múzeum egy kalandokkal teli hely, ahol a foglalkozások, és az egész koncepció a mesék vizuális feldolgozására irányulnak. A kis budavári épületnek valóban minden szegletét kitölti a mese: a színes kőkockákkal burkolt kapualjtól a mesehallgató kuckón át a varázstükrös mosdóig.

Mesélnél nekünk a kezdetekről? Mikor született meg az ötlet?

2010-ben került szóba először a Petőfi Irodalmi Múzeumban, hogy valósítsuk meg Kányádi Sándor ötletét, és legyen egy mesemúzeum. Az ötlet köré egy koncepció született, megfogalmaztuk a célokat, és 2011 tavaszán beadtuk a pályázatot. Az itt elnyert összegből hoztuk létre a múzeumot.

Tudatos választás volt, hogy a magyar népmeséket állítottátok középpontba?

Amikor elkezdtem gondolkodni a kiállítás témáján, valahogy mindig ide tértem vissza.  A magyar népmesék révén annyi mindent át lehet adni, és nem csak konkrét ismeretet. A drámapedagógiai elemeket tartalmazó, és népmesei témák köré szerveződő foglalkozások együttműködésre késztetik a gyerekeket. Az egyik foglalkozáson körbejárjuk azt, hogy milyen tulajdnoságokkal rendelkezik egy hős. A gyerekek elmondhatják, hogy ők melyik tulajdonságot választanák, mi az, amivel legkevésbé rendelkeznek, aztán együtt végigmegyünk a kiállításon, miközben különböző próbák elé állva nyomban érvényesíthetik is választott erősítendő erényeiket.

Milyen izgalmas élményekkel várja a gyerekeket a kiállítás?

A „Magyar tündérmese világa” című állandó kiállításban egy általunk megtervezett mese utat járhat be az odalátogató gyermek és felnőtt. A meseindító üveghegyen átkelve, próbákat teljesítve juthatnak el a mese végéig. Az állandó kiállításhoz kapcsolódik az időszaki kiállítás, mely a magyar mesegyűjtés első száz évéről szól.

A Mesemúzeum egyfajta hiánypótlás is? Az iskolai oktatáshoz képest szeretnétek valamiféle pluszt is nyújtani?

Amikor idejön egy csoport, akkor az egész múzeum az övék. Ez egy teljesen más helyszín, mint az iskola, kilépnek onnan egy kis időre. Itt más vezeti őket végig, nem a saját tanárunk, így mindenki tiszta lappal indul. Együttműködésre ösztönözzük őket, új tereket biztosítunk, és személyként is újak vagyunk nekik. Ezzel tudunk pluszt adni.

Hogyan fogadják a múzeumot a pedagógusok?

Szerencsére nyitottak, és érdeklődőek. Nem gondoltam volna, hogy ennyire kevés lehetőség biztosított ennek a korosztálynak. A Mesemúzeum hiánypótló hely. Kihelyezett magyar órákra is adunk lehetőséget, ami nagyon hasznos tud lenni, ha épp kezdenek egy mesefeldolgozásának kezdetén. A installációs tér nem kifejezetten egy meséhez kötődik, hanem a tündérmese szimbólumait tartalmazza.

A családokra és a legkisebbekre is számítotok?

A csütörtök, és a hétvége az, amikor a családokat várjuk. A Kompánia Színházi Társulat családi interaktív drámafoglalkozásaira és az író-olvasó találkozókra is várjuk már az egészen kicsi gyerekeket is. Te is láthattad, hogy a tér nincs túlvizualizálva, hogy a képzelet kerüljön a középpontba. Ez szinte bármilyen korosztályra serkentően hat. Egyetemes szimbólumok jelennek meg, melyek a világ minden táján ugyanazokat a képzeteket keltik.

Lényeges a mesék érzelmi feldolgozása? A saját képzelet középpontba állítása?

Igen. Kiállításunk nem szövegalapú. A gyerekek belekerülnek egy mesevilágba, ami kellőképpen letisztult, mint egy keretet szolgáltat arra, hogy saját történeteket játszanak el. Amikor vezetett foglalkozások vannak, akkor lehet erről beszélgetni is, majd közös mesealkotással zárjuk az egészet.

Mennyire fontos számotokra a kortárs gyermekirodalom bemutatása?

Fontos része a koncepciónak, és a könyvbemutatókat is ennek szenteljük. (Beszélő babakezek könyvbemutatóra is sor kerül januárban a Mesemúzeumban) A meseműhely is jó színtér erre, valamint írókat bemutató szekrénykéink is vannak, amelyeknek tartalmát időről-időre cserélni fogjuk.

Melyik korosztálynak ajánlott leginkább a kiállítás?

Azt szoktam mondani, hogy 5 éves kortól. A hét próbát azonban, amit a kiállításon végig lehet csinálni, már az egész kicsik is élvezik. Az első a legnehezebb, a felhőpárnák odaillesztése bizonyos mesehősökhöz. Ám a labirintus, az odúban nyúlkálás, a szaglásos feladat és a beöltözős is élvezhető a kisebb gyermekek számára is. Hamarosan baba-mama klubot is szeretnénk indítani. Rajzolj, zenélj, táncolj, mesélj! című foglalkozásunkkal várjuk a legkisebbeket és szüleiket.

A Mesemúzeum a mesék világán keresztül szeretné megszerettetni a gyerekekkel az olvasást. A múzeum könyvespolcán a Tessloff Babilon Kiadó könyveit is megtalálják a látogatók. Miért fontos ez számotokra?

Az olvasósarok, és a könyvespolc nagyon fontos része a múzeumnak. Az együttes élmény, és közösségépítés mellett, az olvasóvá nevelés is komoly távlati céljaink közé tartozik. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy a korai évektől ismeretekkel előkészítsük, és érzelmileg megalapozzuk az olvasástanulást, és az irodalom befogadását, fejlesszük a nyelvi tudatosságot, a beszéd- és szövegértést, az ehhez szükséges készségeket, élményt adjunk, megismertessük a látogatókat a klasszikus és kortárs gyermekirodalom alkotásai mellett.

forrás:minivilág.hu,családháló.hu