2004-ben találkoztunk először, akkor jelent meg első Bogyó és Babóca könyved. Azóta eltelt 8 év, mi változott azóta Bogyóval és Babócával?

Első könyveimet azért írtam, hogy örömet okozzak a legkisebbeknek. Meséim mentesek mindenfajta agressziótól, egyszerű történeteim témája mindig ugyanaz: a segítőkészség, egymás támogatása, elfogadása, a szeretet, a gondoskodás és a barátság fontossága, a konfliktusok megoldása, a békülés. Több, mint tíz éve írtam és rajzoltam első meséimet, ma is ezeket tartom legfontosabbnak. Könyveimet az eltelt időben töretlenül írtam és rajzoltam, ugyanazzal az érzelmi töltettel, mint az első időszakban. Nem akartam sokat elérni a könyves pályán, hiszen építész vagyok, remek állásom volt. A mesekönyv-írást kitérőnek, hobbinak tekintettem, ami leköti a kreatív energiáimat a GYES évei alatt. De mire letelt a GYES, addigra ez az út olyan szépen elindult, hogy már nem tértem vissza az építész irodába.

Nem változott az sem, hogy a jogi képviselőmön kívül ma sincs ügyintézőm, „menedzserem”, rajzi segédem, ma is épp ugyanolyan egyszerűen, egyedül járom ezt az utat, mint kezdetben. A mindennapjaim sem változtak túl sokat, korán kelek, uzsonnát csomagolok, naphosszat utazom a gyerekekkel a BKV-n ide-oda, délután leckét írunk, este vacsorát készítek… Mint a legtöbb magyar édesanya.

A kezdeti kis figurák mellé sok-sok új társ is költözött a polcokra, hogyan születtek ők meg? Mi az ő történetük?

A Bogyó és Babóca sorozat szereplőtábora valóban megnőtt az évek alatt. A 2011-ben megjelent Évszakos könyv előzékén összefoglaltam rajzosan a szereplőket, több mint hetvenen vannak már. Van olyan szereplő, aki hirtelen, spontán ötlettől vezérelve került bele a sorozatba, de vannak olyanok is, akik kifejezett szándékkal, bizonyos mondanivalót, értéket képviselve kaptak szerepet. Ilyen például a kanáricsalád. Mivel Bogyó, Babóca, Baltazár és a többiek nem családban élnek, hanem önálló kis lények (akárcsak a Kisvakond sorozat szereplői), így a családi motívumot, összetartozást nehéz bemutatni. Ezért kitaláltam a kanáricsaládot, kanári szülőkkel és fiókákkal, ők képviselik a szülői gondoskodás motívumát a sorozatban.

A könyveken is tovább léptél, mondhatni Bogyó és társai kiléptek a nagyvilágba, már nemcsak könyvben, hanem filmen is szerepelnek. Hogyan készültek a filmek? Milyen sikereket értél el vele?

Sok levelet kapok kisgyermekes szülőktől arról, hogyan lett Bogyó és Babóca a mindennapjaik része: anyukák felfestik a gyerekszoba falára figuráimat, takarót, falvédőt varrnak a szereplőkkel, a figurák megjelennek születésnapi tortákon. Hálás vagyok, hogy ezt megosztják velem, nagyon jól esik, végtelen erőt adnak ezek a levelek. Talán ez az egyik legnagyobb siker.

A rajzfilm számomra egy izgalmas, új élmény volt. A Kedd Rajzfilmstúdió 2009-ben kezdte meg Bogyó és Babóca meséim megfilmesítését. Ez egy teljesen új, filmes világot nyitott meg előttem, egy több éven át tartó közös munka vette kezdetét M. Tóth Gézával. Aktívan részt vállaltam a rajzi feladatokban, elkészítettem a figuraterveket, megrajzoltam a helyszínekhez, hátterekhez szükséges vázlatokat. Jelen voltam a hangfelvételeken is, hihetetlenül élveztem Pogány Judit művésznővel együtt dolgozni. Sok ember kemény munkája rejlik a film mögött. Meg is lett a gyümölcse: a Bogyó és Babóca rajzfilmmel a Kedd Rajzfilmstúdió 2011-ben elnyerte a Jiangyini Nemzetközi Gyerekfilm-fesztivál Legjobb Rövidfilm díját. Illetve szintén a tavalyi évben a második legnézettebb magyar film lett a mozikban.

Az új bábkönyvvel kapcsolatban mesélj, kérlek, hogyan dolgoztál ezen, miként készültél fel rá?

Otthon sokat báboztam a saját gyermekeimnek, majd amikor megjelent az első Bogyó és Babóca könyv, akkor megvarrtam a szereplőket kesztyűbáb formájában, elkészítettem a házakat, a szivárványt, a napot, a holdat, és összeállítottunk a férjemmel egy rövid bábműsort. Ebben 3-4 Babóca mesét adtunk elő egy letakart vasalódeszka mögé bújva. Bejártuk ezzel a kis bábműsorral az ország számtalan települését, könyvtárakba, művelődési központokba, óvodákba kaptunk meghívást. De ma már nem fér ez bele az időnkbe és energiánkba. Így pattant ki a fejemből a bábkönyv ötlete: ha bábelőadásra már nincs időm, legalább egy bábkönyv formájában nyújtsam a térbeliség élményét a legkisebbeknek.

Ebben a könyvben benne van az építész pályáról hozott anyaghasználat, makettezés tudománya, illetve a Bogyó és Babóca sorozat eddigi teljes múltja. Nem is tudom elmondani, mennyire élveztem a könyv elkészítését. Egészen magával ragadott a sok részlet, a kreatív ötletek végtelen lehetősége. Másfél évig dolgoztam rajta, imádtam. Ennek a könyvek a kézművesség az igazi varázsa, ami üdítő színfolt lehet a mai számítógépes világban.

A sok-sok könyved szereplői közül, melyik áll a legközelebb hozzád?

A Bogyó és Babóca sorozatból Vendel, a szarvasbogár a kedvenc szereplőm. A könyvek közül pedig természetesen az Anna, Peti és Gergő sorozat a kedvencem mind közül. Ezt a sorozatot már három évvel ezelőtt lezártam, de ez áll legközelebb a szívemhez. A sorozat nem csak nekem ennyire kedves, de elnyertem vele a közönség első díját is az elmúlt étized legjobb mesekönyveinek versenyén.

Hogyan tovább? Most a bábok, mi jöhet még, vannak még álmaid? Tervek?

A Bogyó és Babóca bábkönyv az Ünnepi Könyvhéten jelent meg, a könyv eredeti díszleteiből pedig kiállítás nyílt a Millenáris Teátrumban. Ennek a kiállításnak az összeállítása sok időt és energiát igényelt, de örömmel dolgoztam rajta, igazán szép lett. Köszönöm mindenkinek, aki segített! Az eredeti bábok mellett építészeti témájú grafikáim is láthatók a tárlaton, kiállításra került egykori diplomamunkám, illetve a Bogyó és Babóca sorozat csaknem tíz éves története. A kiállítás augusztus 12-ig nyitva tart, ingyenes.

Most egy komoly és szép munkába kezdek bele. Elfogadtam a Tűzoltó utcai Gyermekklinika felkérését, daganatos és leukémiás gyerekeknek szóló könyv illusztrálására. Ez nem mese, ez egy felkészítő segítség, lépésről lépésre bemutatja, mi vár a kis betegre a kezelések során, hogyan vezet az út a gyógyuláshoz. Őszintén hiszek abban, hogy egy ilyen könyv sokat tud segíteni. Ha nem tudjuk mi vár ránk, akkor tele vagyunk félelemmel, ami hátráltatja a gyógyulást is, ez a könyv ezen igyekszik segíteni. Ez egy karitatív ügy, minden résztvevő ingyen vállalja a részvételt, akárcsak én a rajzokat.

Közben több más munkába is belekezdtem, készül az ötödik verseskötetem, folytatom a Hoppla sorozatot, amiben az építészetet hangsúlyosan beleszőhetem a mesekönyvek világába, Pécs után egy újabb magyar várost fogok bemutatni.

Emellett nagy örömömre egyre több időmet és odafigyelésemet igényli könyveim külföldi útja is. Bogyó és Babóca sorozatom az utóbbi időben több országban is megjelent: Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Törökországban, és hamarosan kezemben tarthatom a kínai kiadást is.

A képek a Bogyó és Babóca bábkiállítás megnyitóján készültek.

Almásy Katalin