Két és fél hónap – mi lesz a gyerekekkel?

Különösen az óvodás-iskolás gyermekeket nevelő szülők feje fő ilyenkor: hogyan szervezhetik meg a gyerek felügyeletét, ellátását azokban a hetekben, amikor iskolai, óvodai, bölcsődei szünet van. Márpedig ez nem könnyű, hiszen 11 hét iskolaszünettel, illetve általában egy teljes hónap óvodai- bölcsődei leállással kell számolni. A szülők szabadsága ehhez többnyire akkor is kevés, ha más-más időpontban veszik ki, nem is beszélve arról, hogy milyen jó lenne együtt is tölteni valamennyi időt... Remek (de manapság egyre ritkább) dolog, ha a nagyszülők mozgósíthatók, különösen, ha a velük töltött idő valóban élményt és örömet nyújt a gyereknek és nem csak kényszermegoldásról van szó. A szülői összefogás, a „cserenyaraltatás” – vagyis a gyerek 1-2 óvodai csoporttársát vagy osztálytársát is „hazavinni”, azzal, hogy majd a szüleinek szabadsága idején a mienk mehet hozzájuk ­- igazán jó megoldás lehetne, de ez Magyarországon még szinte teljesen ismeretlen.

A vakáció két és fél hónapja különösen hosszú, ezért aztán a kisiskolások nyári ellátásához körül kell nézni az iskolai, szakköri, sportköri, esetleg egyházi stb. nyári táborok kínálatában is. Az utazással, nyaralással egybekötött, ottalvós táborok ára meglehetősen borsos, a legtöbb család ilyennel legfeljebb egy-két hetet tud tartalmas programmal megtölteni. Ezeknél kíméletesebb árú a „bejárós” szaktábor, amilyet több művelődési ház is szervez: napközben színes programot, hobbitevékenységet, játék és mozgáslehetőséget, étkezést, ellátást, biztonságos felügyeletet nyújt a gyerekeknek, de nagyjából ugyanakkor hazamehet onnan, mint az iskolai napköziből tenné. Az önkormányzatok is sok városban szerveznek nyári napközis tábort iskolásaiknak, ennek költségei nem magasabbak az évközbeni ellátásnál. Ezek is sokféle hasznos időtöltést kínálnak, megszokott társak között – annál mindenképpen jobb megoldás, mint ha „kulcsos gyerekként” magára lenne utalva egy arra még éretlen kiskamasz. Az alsó tagozatosok számára általában a hazajárós program jobb megoldás, mintha a családjától távoli táborba küldenénk – a felsős kamaszok viszont többnyire nagyobb örömmel utaznak táborba, szívesebben kóstolnak bele a szülőktől való elszakadásba. Mindenképpen beszéljék meg a gyerekkel, vonják be a tervezgetésbe és a döntésbe!

Tábori előkészületek

A tábor előtti héten tanácsos felkeresni a gyermekorvost, akkor is, ha már nem mindenhol kérik az „Egészséges, közösségbe mehet” igazolást. Ilyenkor van mód az esetleg tartósan szedett gyógyszerek felíratására, és be lehet szerezni émelygés, hányás elleni készítményt is, ami hosszabb autózás, buszozás vagy repülés során jó szolgálatot tehet. Az egész napos, illetve utazással járó táborba menő gyereknél legyen egy adatlap, amelyen az adatain és a TAJ-számán kívül a szülők telefonszáma és esetleges egészségi információk is szerepeljenek, így például, ha gyógyszert szed vagy ha netán gyógyszer- vagy ételallergiája van. A tábori felszerelés összeállításakor gondolni kell a magas faktorszámú napvédő krémre, a szúnyog- illetve kullancsriasztó szerre, jó szolgálatot tehet alkalomadtán egy esőkabát, egy melegebb pulóver, egy jó könyv, kis jegyzetfüzet, íróeszköz (ha netán más program nem akad, játszani, például amőbázni, torpedózni, stb. mindig lehet). Élelemre teljes ellátás mellett nincs szükség, de egy pár szem gyümölcs, egy félliteres flakon ásványvíz vagy kihűtött tea, némi egészséges „rágcsa” (mandula, mogyoró) mindig jól jöhet. Szinte biztosan vita lesz a családban arról, vihet-e a táborba magával a gyerek műszaki eszközt, okostelefont, játékot – legszerencsésebb, ha ezek nélkül is el tudja tartalmasan tölteni a társaival az időt.

Együtt a család

Ha sikerül megszervezni, hogy a vakáció egy részét együtt töltse a család, az akkor is maradandó élmény lehet, ha nem telik drága nyaralásra, utazásra. Nézzenek körül: hány sporteszköz, társasjáték gyűlt össze évek alatt otthon, amelyekkel sosem volt idő közösen játszani! Ha a gyerek – akár csak otthon is – de együtt focizhat, tollasozhat, játszhat, sétálhat, kirándulhat, beszélgethet a szüleivel, pikniket, grillezést rendezhet a kertben vagy egy közeli erdőszélen, vagy akár együtt főzőcskézhet velük – jól fogja magát érezni. A fontos csak az, hogy használják ki azt az időt, amelyet egymással, a másikra figyelve tölthetnek. Ez lehet jó alkalom arra is, hogy megismerjék a gyerek barátait, esetleg őket is bevonják a családi programokba. Ha sikerül együtt utazni, nyaralni menni, itthon vagy külföldön, az előkészületek során gondolni kell a családtagok egyedi szükségleteire, kedvteléseire, esetleges egészségi problémáira is. Nem csak a család, hanem akár sok mellettük nyaraló idegen is megszenvedheti egy olyan kisgyerek fáradt nyűgösségét, aki például egy zsúfolt strandon képtelen a szokott délutáni alvására. Egy otthon felejtett „alvóállat” is rémálommá teheti a nyaralást... a példákat sokan sokféleképpen folytathatnák. Ha hosszú útra indulnak, és órákat, esetleg félnapokat kell autóban tölteni, arra is jobb felkészülni: enni, innivalóval, az autóban is játszható (például szóbeli) játékokkal, gondos, a pihenésre, az elgémberedett tagok megmozgatására is megfelelő időt hagyó útitervvel. Mostanában divatos megoldás erre a kocsiba szerelt dvd-lejátszó, mese- és rajzfilmekkel – de ez egyáltalán nem szolgálja sem a gyerek, sem szülei élményszerző nyaralását, és semmiképpen nem erősíti a családi összetartozást sem.

Nyaralás külföldön

Egyre többen utaznak külföldre, közeli és távolabbi, sőt, egzotikus országokba egyaránt. Néhány alapvető biztonsági előkészületet ajánlatos betartani ehhez. Ilyen, hogy még a szomszédos országba érkezve sem árt néhány alapvető mondatot megtanulni az illető ország nyelvén, hiszen nincs rá garancia, hogy mindig csak magyarul is értő emberekkel fogunk találkozni. Érdemes utánanézni, hogy onnan majd milyen feltételekkel, hogyan telefonálhatunk haza itthon maradt szeretteinknek. A gyerekek ruhájában mindig legyen egy név, szálláscím, telefonszám, arra az esetre, ha netán elkeverednének a családtól. Külföldi nyaralásra indulva a gondos előkészületekhez hozzátartozik tájékozódni a célország higiéniai, egészségügyi viszonyairól is. Semmiképpen nem maradhatnak itthon a megszokott, tartósan szedett gyógyszerek és ajánlatos jól felszerelt útipatikát is összeállítani baj esetére. Az utazókat, a külföldön nyaralókat elérő leggyakoribb kellemetlenség a nehezen csillapítható hasmenés. Ezt bakteriális illetve vírusfertőzés is okozhatja, hányinger, hányás, bélpanaszok, olykor fejfájás is kísérheti. Ha nem csillapodik a hasmenés, illetve ha lázzal is jár, feltétlenül forduljon orvoshoz vele! Néhány napig szokott tartani, hasfogó, fertőtlenítő szerekkel, bőséges folyadékfogyasztással, kímélő étrenddel csillapítható, de még sokkal jobb elkerülni. Néhány jó tanács, óvatossági szabály betartásával jó eséllyel elkerülhető a fertőzés:

A csapból még a szállodában se igyon, helyette palackozott vagy forralt vizet fogyasszon, még a fogmosáshoz is!

Minden ételt főzzön meg, lehetőleg kerülje a nyers gyümölcsből vagy zöldségfélékből készült ételeket, salátákat.

Gyümölcsöt is csak palackos vízzel mosson meg, illetve még jobb, ha meg is hámozza.

Bármilyen elegáns, az italba tett jégkockát tanácsosabb kerülni, mert fertőzést hordozhat.

Csak forralt vízzel készült teát és kávét fogyasszon.

A palackozott italokhoz legjobb a szívószál, de semmiképpen ne igyon üvegből.

Járványveszély

Az elmúlt hónapokban több kisebb - nagyobb járványról olvashattunk a különböző országokban. Így például sok gondot okozott a mexikói hepatitis A járvány, a Görögország bizonyos területein újból megjelenő malária, illetve a dominikai kolerajárvány, a Kanári szigeteken előforduló nagy esetszámú szamárköhögéses hullám. Az Európán kívüli, távoli, egzotikus országokba utazás előtt legalább hat héttel érdemes ellátogatni valamelyik oltóközpontba, és szakemberrel konzultálni a pontos úti cél birtokában arról, hogy az adott országba beutazás előtt milyen védőoltásokat kell megkapni, milyen elővigyázatosságra lesz szükség. Van olyan ország is, ahová oltás nélkül nem is adnak vízumot sem. Például Közép-Afrika és Dél-Amerika egyes országaiba utazóknak kötelező a sárgaláz elleni védőoltást beadatni. Ezt a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjában lehet kérni, legkésőbb az indulás előtt tíz nappal.

Azoknak, akik Európán és Észak-Amerikán kívüli országokba utaznak, mindenképpen ajánlatos beadatni a hepatitis A elleni oltást. A fertőző májgyulladás veszélye legnagyobb az arab országokban, Indiában, Kelet-Ázsiában és Közép-Amerika egyes országaiban. A hepatitis B vérrel, testváladékokkal és szennyezett eszközökkel terjedhet, ezért nemcsak a külföldön létesített szexuális kapcsolat, de a nem megfelelő higiéniával végzett orvosi ellátás is fertőzés forrása lehet. A három oltásból álló teljes oltási sor a hepatitis B esetében egy életre szóló védettséget jelenthet, hepatitis A esetében pedig 25 évig lehetünk védettek. Elérhetőek az oltóközpontokban a sárgaláz, tífusz, kolera elleni vakcinák is. A malária ellen pedig ma már léteznek olyan gyógyszeres megelőzési lehetőségek, amelyek mellett nem tilos a napfürdőzés, és viszonylag kevés a kellemetlen mellékhatás.

Útipatika

Utazás előtt állítsuk össze a család útipatikáját, amely a családtagok állandóan szedett gyógyszerein kívül tartalmazza a leggyakrabban előforduló megbetegedések esetére is a legszükségesebb enyhítő szereket. Esetleges láz esetére szerezzünk be csecsemőknek, kisebb gyermekeknek lázcsillapító kúpot, nagyobb gyermekeknek és felnőtteknek tablettát. Nem szabad, hogy fej-, fogfájás vagy egyéb fájdalom megrontsa a nyaralást – az okok felszámolásáig, a tünetek enyhítésére recept nélkül is kapható számos, kiváló minőségű készítmény. Hasmenés, gyomorbántalmak esetén jó szolgálatot tehet a széntabletta, ez mindenképpen legyen az útipatikában. Ha van olyan a családban, aki herpeszre hajlamos, gondoskodni kell herpesz ellenes, azt megelőző krémről is. Torokfertőtlenítő, köhögés elleni szer, orrkenőcs is jól jöhet egy-egy enyhébb megfázás esetén. Kullancs- és szúnyogriasztó szerekre is szükség lesz, és ha mégsem sikerülne elkerülni, a kullancs leggyorsabban a kullancskiszedő kanállal távolítható el. A rovar vagy csaláncsípés okozta viszketést, bőrirritációt jól enyhítik a bőrnyugtató készítmények, és hasznos lehet ilyen esetekre a kalcium pezsgőtabletta is. Jobb elkerülni, de ha mégis leégne valaki a napon, dexpanthenol hatóanyagú spray enyhítheti a fájdalmát. Az esetleges sebek ellátásához sebtapaszokat, steril gézlapokat és mull-pólyát szerezzünk be. Szúrt, mély, illetve erősen szennyezett sebbel orvoshoz kell fordulni, aki a szakszerű ellátáson túl dönt a tetanusz injekció szükségességéről is. A tablettás kiszerelésű gyógyszereket óvni kell a tűző naptól, a krémeket, kúpokat pedig a nagy melegtől is: ezeket lehetőség szerint hűtőtáskában tanácsos szállítani, nyaralás idején is hűtőszekrényben ajánlott tárolni.

Forrás:vitál.hu