Akár a jó szándékú szülők is okozhatnak maradandó pszichológiai károsodásokat a gyermekükkel való kommunikáció során. Bármilyen jó szándékkal mondunk ugyanis valamit, a gyerekek teljesen máshogy értik azokat.



Dél-afrikai kutatók szerint a szülőknek alternatív kommunikációs eszközöket kell alkalmazniuk a gyermekükkel való kommunikáció során.


1. Amit a szülő mond: Te vagy a legjobb / legügyesebb / legszebb!

Amit a gyerekek hallanak: Az a dolgod, hogy boldoggá tegyél engem.
Amit a szülőknek mondaniuk kéne: Büszkének kellene lenned arra, amit elértél.
A szakértők szerint a túl sok dicséret nem tesz jót a gyerekeknek, ők ugyanis azt szűrhetik le ebből, hogy szüleik csak akkor szeretik őket, amikor valamilyen eredményt érnek el.


2. Amit a szülő mond: Vigyázz a szádra!

Amit a gyerekek hallanak: Nem érdekel, amit mondani akarsz.
Amit a szülőknek mondaniuk kéne: Örülök, hogy beszélni szeretnél velem, csak arra kérlek, a jövőben ne használd ezeket a szavakat, mert illetlenség ilyet mondani.
A gyerekek általában azért használnak szlenget, illetve csúnya szavakat, hogy felnőttesebbnek tűnjenek tőle. A szülőknek minden esetben meg kell beszélniük gyermekeikkel, hogy miért nem használhatnak bizonyos szavakat beszéd közben.


3. Amit a szülő mond: Ezt nem engedhetjük meg magunknak.

Amit a gyerekek hallanak: Minden a pénz körül forog.
Amit a szülőknek mondaniuk kéne: Itt az áruházban nagyon sok szép dolog van, de nekünk otthon rengeteg van már belőlük, ezért nem vihetünk haza többet.
Ha állandóan azzal a kifogással állunk elő gyermekeinknél, hogy nincs elég pénzünk azokra a dolgokra, amiket kérnek tőlünk, a gyerekek azt fogják hinni, hogy a pénz minden jó dolgok forrása.


4. Amit a szülő mond: Nem aggódj, minden rendben lesz.

Amit a gyerekek hallanak: Állandóan csak hisztizel!
Amit a szülőknek mondaniuk kéne: Megértem min mész keresztül, mesélj róla, kérlek.
Ha a gyerekek azt érzik, szüleiket valóban érdeklik a problémáik, megkönnyebbülnek, és könnyebben oldják meg őket saját maguk.

Forrás: Medipress