Munka gyerek mellett – de hogyan?
Szinte ma már ritkaságnak számít, ha egy édesanya vagy édesapja 3
éves koráig otthon marad csemetéjével. Ma már az az elfogadott, hogy
minél hamarabb, újra a munkaerőpiac részesévé váljanak a szülők.
Gondolom, sokaknak nem kell bemutatnom
...az álláskeresés nehézségeit. Nem könnyű egy vagy több gyerek
mellett munkát találni. A világon nálunk gondolkodnak a legtöbben úgy,
hogy a kisgyermekes anyáknak nem kellene dolgozniuk, derül ki a Nielsen
piackutató vállalat felméréséből, amely során 41 ország internet
használóit kérdezték meg.
Közép-Kelet-Európában legelterjedtebb az a felfogás,
hogy a kisgyermekes anyák ne dolgozzanak. Amíg földrészünkön a
megkérdezettek átlagosan 30 százaléka gondolkozik így, addig a magyarok
61 százaléka, sőt, ezzel a mutatóval világelsők vagyunk. A globális
sorrendben is régiónk többi országa következik: Csehország 48,
Lengyelország 44, a Baltikumban 42 százalékos aránnyal. A másik véglet: a
négy skandináv országban 79-88 százalék szerint nyugodtan dolgozhatnak a
családanyák.
Mit enged a jelenlegi jogszabály?
GYED mellett semmiféle munkavégzésre nincsen lehetőség. Az egyetlen
megoldás, amennyiben mégis dolgozni szeretnénk, hogy az anyuka lemond a
GYED-rõl és helyette igényli a GYES-t, mert itt már adottak a
lehetőségek a munkavégzésre. A gyedre azok nem jogosultak, akik munkát
végeznek, azon belül is megkapják a teljes fizetésüket, vagy rendszeres
pénzellátásban részesülnek.
A támogatás mellett a szülő, a gyermek egy éves koráig nem dolgozhat.
Egy éves kora után már időkorlátozás nélkül dolgozhat. Ennek
megvalósulását ösztönzi az a 2006. január elsejétől életbe lépő
rendelkezés, miszerint az anyukák a gyermek 1 éves kora után, a GYES
megtartásával napi 8 órában dolgozhatnak, és a gyermek 3 éves koráig
/tehát amíg a GYES jár/ felmondási védelem illeti meg őket.
A statisztikák szerint a fővárosban
az 1-3 éves gyermekek negyede-ötöde jár bölcsődébe, míg a falvakban csupán
1-2 %-uk. Ennél sokkal több férőhelyre lenne igény, de a kistelepülési
önkormányzatok /sokszor még a kisvárosokban is hasonló a helyzet/ nem
tudják saját kisdedóvó fenntartását finanszírozni, a városi bölcsődék
pedig túlzsúfoltak.
Intézményes gyermekfelügyelet híján az anyukák csak a családi
segítségben bízhatnak, de ez is ritka, hiszen manapság a nagyszülők is
többnyire aktívan dolgoznak, legalább 60 éves korukig, vagy pedig távol
laknak. A saját vállalati bölcsődét működtető munkahely pedig olyan
ritka manapság, mint a fehér holló.
Mi a megoldás?
Igazából az édesanyák számára a részmunkaidőben való foglalkoztatás
és a távmunka lenne megoldás. Ám erre sajnos nemhogy kismamaként de még
máshogy sincs szinte lehetőség. A statisztika is jól bemutatja, hogy még
nálunk a nők 6,2%-a dolgozott részmunkaidőben, 2003-ban az EU15 átlagos
mutatója 34,1% volt.
A legmagasabb Hollandiában volt
74%-kal, utána következett Anglia 44%-kal, Németország és Belgium
39%-kal. A mi térségünkben nálunk van a második legalacsonyabb arány,
csak Szlovákiában rosszabb a helyzet, még a Baltikumban is sokkal jobb
10% körül alakul. Egyébként ennek aránya kapcsolódik az ország gazdasági
fejlettségéhez is.
A kismamák munkába állást segíti
a Start program is, melynek célja, hogy segítséget nyújtson a
munkaerőpiacra történő visszatéréshez a tartósan álláskeresőknek és a
kisgyermeket nevelő szülőknek, közeli hozzátartozót ápoló
családtagoknak, hogy a gyermekgondozási, ápolási ellátást követően
munkát vállalhassanak, illetve, hogy az ellátás folyósítása mellett is
dolgozhassanak. Forrás: - www.vitaminsziget.com |
Kommentáld!