Az a gyermek, aki beleszületik a könyvkultúrába, már maga is szívesen forgat könyveket már 2 éves kora körül. Erre a legalkalmasabb ebben az életkorban a tárgyképeskönyv (keménylapos, egy-egy oldalán egy-egy ismert tárgy látható, határozott körvonalakkal).

Ennek forgatása során egyre többször éri őt a ráismerés öröme, amikor pl. séta közben lát egy lovat, autót, emeletes házat, amikor a nagymama hoz neki egy almát. Felhőtlen örömként éli meg, hogy amit "olvasott", azt a valóságban is láthatta. Sokszor a dolgok nevét is ezen képek alapján tanulják meg.

A 2-3 éves gyermekeket a vershallgatás ragadja meg a legjobban, ám ekkor a ritmus és a zeneiség hat rájuk, nem a rím. A rím majd csak 4-5 éves korban kezdi foglalkoztatni őket - sok gyermek "költ" verseket. A ritmus és a rím iránti fogékonyságnak pszichológiai okai is vannak: a hangzások, melyeket a rímben felfedez, könnyen válnak a megfelelő indulatok és hangulatok hordozóivá. A ritmus viszont fontos tényezője különféle mozgásos sémáknak (pl. Hangulatot kifejező mozgásoknak: örömükben páros lábbal ugrálnak a földön, vagy idegességükben himbálják magukat). Ebben a korban a mozgás játssza életükben az egyik legnagyobb szerepet. A vers tartalma még mindig nem fontos ebben az életkorban.

Ennek a korosztálynak érdekes lehet:
- Gazdag Erzsi: Volt egyszer egy Mesebolt című mondókás-versikés könyve,

- Kányádi Sándor verseskötetei, a Kicsiny legény, nagy tarisznya, a Fából vaskarika, Farkasűző furulya, Három bárány.

- Weöres Sándor gyermekversei természetesen kihagyhatatlanok, csak hogy néhány kötetet említsek: Zimzizim, Gyümölcskosár, Bóbita, A tarka forgó.

- Érdekes gyűjtemény a Hóc, hóc, katona.

- Bölcsődések verseskönyve, mely a Móra Ferenc Könyvkiadóban jelent meg, és rövid rímes, ritmikus versikéket tartalmaz, melyek könnyen tanulhatók később, ha már tudnak beszélni.


Láncos Sára
alternatív pedagógus