A családjogi kérdéskörök bemutatása során először a gyermektartásdíjjal foglalkozunk, mert ez a gyermeket nevelő szülőket leginkább foglalkoztató témakör. A gyermektartásdíj kapcsán a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy a bíróság mi alapján állapítja meg a fizetendő gyermektartásdíjat, másrészt pedig, hogy hogyan alakulhat a gyermektartásdíj mértéke?



Az alábbiakban először a gyermektartásdíj alapjának kérdéskörét tekintem át, majd pedig a gyermektartásdíj mértékére, fizetésének tartamára és végül annak végrehajtására térek ki.


A gyermektartásdíj alapja
Családjogi törvény 69./A § (2) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj).
Családjogi törvény. 69./B § A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

Mint ahogy a fent idézett Családjogi törvény is írja, a gyermektartásdíjról elsősorban a szülők döntenek. Ha a szülők megállapodnak egy összegben, akkor azt a bíróság nagy általában jóváhagyja, kivéve, ha ellentétes a gyermek érdekeivel. A gyermektartásdíjat egyrészt a gyermek szükséglete , másrészt a kötelezett teljesítőképessége határozza meg.

A gyermek szükségleténél általában az alábbi költségeket kell figyelembe venni:

- a gyermek lakhatásának költségei, ami a lakás teljes rezsiköltségének gyermekre eső részét jelenti
- a gyermek élelmezésének költségei
- a gyermek egész évben felmerülő gyógyszerköltsége, szakorvosi vizsgálatok költsége, gyógyászati segédeszközök díja (allergia, szemüveg stb.)
- gyermek ruházkodásának költségei (ruha, cipő, télikabát, sportruházat…)
- iskolai, óvodai térítési díjak (tankönyv, étkezés, osztálypénz, ballagáspénz…)
- különórák, edzések, szakkörök díjai
- kulturális programok költségei (mozi, színház, állatkerti belépő, múzeumbelépő…)

A gyermekkel kapcsolatosan felmerülő költéseket a bírósági eljárás során igazolni kell, tehát számlákat kell csatolni a havi rendszeres kiadásokról, vagy egyéb hitelt érdemlő módon kell igazolni azokat.
A gyermekre eső költségek finanszírozásába beleszámít a családi pótlék összege is, ugyanis azt a szülő azért kapja az Államtól, hogy a gyermekre fordítsa, az nem a szülő jövedelme. A gyermeket nevelő szülőnek a természetbeni gondoskodás mellett pénzben is támogatnia kell gyermekét, ezért az összesített kiadások nem háríthatók teljes egészében a különélő szülőre.

A gyermektartásdíjat folyamatosan fizetni kell havi rendszerességgel, előre esedékesen, általában minden hónap 10. napjáig. Ez azt jelenti, hogy az októberi tartásdíjat előre, azaz október 10. napjáig kell kifizetni a gyermeket nevelő szülő részére. Kérdésként merülhet fel, hogy mi a helyzet a nyári kapcsolattartás idején, amikor a tartásra kötelezett személynél van a gyermek több hétig, akár egy hónapig is. A nyári kapcsolattartás idején a jelenlegi jogszabályok szerint a tartásra kötelezett továbbra is köteles fizetni a gyermektartást annak ellenére, hogy természetben is ő gondoskodik a gyermekről, de ez ügyben kezdeményeztek már változtatásokat.


A gyermektartásdíj összege
Családjogi törvény 69/C. § (1) A tartásdíj összegét gyermekenként a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:
a, a gyermek tényleges szükségleteire,
b, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
c, a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha gyermekekre,
d, a gyermek saját jövedelmére is.

A gyermektartásdíj alapjául szolgáló jövedelem az alapbér (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom) rendszeres személyi juttatások (alapilletmény, illetménykiegészítés stb.), valamint a személyi jellegű egyéb kifizetések és a nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem pl. a végkielégítés.

A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelembe veszi még a bíróság a kötelezett életkörülményeit. Az életkörülmények meghatározásához általában környezettanulmány készítését rendeli el.
Az életkörülményeknél azt vizsgálja a bíróság, hogy az igazolt jövedelmi viszonyaihoz képest a kötelezett milyen körülmények között él pl. luxusingatlanban lakik, értékes ingóságokkal rendelkezik, magas lakáshitelt fizet, külföldre jár nyaralni, drága hobbyja van, stb. Ha egy tartásdíjfizetésre kötelezett személy azt adja elő a bíróságon, hogy az Ő nettó jövedelme 65.000.- Ft, és emellett a havi rendszeres kiadásai közt olyanokat említ például, mint havi 80.000.- Ft lakástörlesztő részlet, vagy 45.000.- Ft autórészlet, valamint emellett még 50.000.- Ft rezsikiadást is felsorol, akkor joggal kelti azt a benyomást a bíróságban, hogy nem a valóságnak megfelelően tárta fel a jövedelmi viszonyait.

A bíróság általában a kötelezett jövedelmének 20%-át állapítja meg egy gyermekre eső gyermektartásként, kivéve, ha a kötelezett rendkívül magas jövedelemmel rendelkezik és a 20% jóval meghaladja a gyermek szükségleteit (pl. 700.000.- Ft-os nettó fizetésnél 140.000.- Ft lenne a 20%). Ekkor vagy 15%-ot állapítanak meg, vagy egy havi határozott összeget. A kötelezett jövedelmének 25%-át abban az esetben állapítja meg a bíróság gyermektartásként, ha a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos és így nagyobb költségek merülnek fel ellátása, gondozása, kezelése terén. Ez esetben a gyermek általában emelt összegű családi pótlékra és közgyógyellátási igazolványra is jogosult.

A gyermektartásdíj mértékénél figyelembe kell még venni, hogy a kötelezett hány gyermek eltartásról köteles gondoskodni. A gyermekek közül egyik sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe a másiknál. Amennyiben valaki eddig 2 gyermek után fizette a jövedelme 20-20%-át gyermektartásdíjként és születik egy 3. gyermeke az új kapcsolatából, akkor a harmadik gyermekre tekintettel lehetőség van az első két gyermek tartásdíjának leszállítására. Ekkor az egy gyermekre eső tartásdíj mértéke 16.6% lesz, hiszen az egy személytől levont tartásdíjak összege a szülő fizetésének 50%-át nem haladhatja meg, és ha a 3. gyermekre is 20%-ot költene, akkor már 60%-nál járnánk, emiatt szállítják le az első két gyermekre eső összeget (16.6 + 16.6 + 16.6 = 49.8%).

A gyermektartásdíjat a gyermek szükségleteinek megnövekedése esetén, vagy csak egyszerűen az inflációra tekintettel az évek elteltével emeltetni lehet, de ez történhet peren kívül is, ha meg tudnak benne egyezni a szülők. Megegyezés hiányában tartásdíj felemelése iránt kell pert indítania a gyermeket nevelő szülőnek.

Súlyos körülményváltozás esetén a tartásdíjfizetésre kötelezett is kérheti a tartásdíj mértékének leszállítását, ha például az anyagi helyzetében beállott negatív változások, vagy egészségügyi állapotának romlása miatt a korábbi – esetleg egy magasabb összegben vállalt - tartásdíj fizetésére már nem képes. Ebben az esetben azonban azt mindenképp szem előtt tartja a bíróság, hogy a szülő a saját tartását megelőzően köteles a kiskorú gyermekének eltartására, így saját szűkös tartására a gyermek rovására nem hivatkozhat a szülő.


Meddig jár a gyermektartásdíj?
A gyermektartásdíj a gyermek nagykorúságáig jár, de ezt a joggyakorlat kitolja pár hónappal, amennyiben a gyermek már az iskola 12. évfolyama alatt betölti a 18. életévét, viszont csak a tanév végén fejezi be a középiskolai tanulmányait.
Ez esetben a tartásdíj a tanév végéig, illetve a tanulói jogviszony végéig jár. Amennyiben a gyermek nappali tagozaton továbbtanul, úgy az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányai idejére szintén jogosult a tartásdíjra. Ez a továbbtanulás lehet egyetem, főiskola, de egy OKJ-s képzés is. Az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzése azt jelenti, hogy több diploma megszerzésének finanszírozására nem kötelezhető a szülő, azaz nem lehet a tanulmányokat végtelenségig a szülővel finanszíroztatni. Ez a gyakorlatban általában a nagykorú gyermek 23-25 éves koráig tart. A nagykorú gyermek tartása egyébként is már a rokontartás kategóriájába tartozik a Családjogi törvényben, azaz itt a szülő saját létfenntartása már előbbre való a nagykorú gyermekénél és a gyermek magatartását is figyelembe kell venni a tartásdíj megállapításánál, ugyanis a szülő a gyermek tartásra való érdemtelenségére is hivatkozhat. Vizsgálja a bíróság, hogy hogyan tanul a nagykorú gyermek, ösztöndíjban részesül-e, folyamatosak-e a tanulmányai, meg tesz-e minden tőle elvárhatót a sikeres előmenetele érdekében.
A tartásdíj összegét itt már nem százalékos mértékben, hanem határozott összegben szokták meghatározni és általában alacsonyabb mértékben, mint a kiskorú gyermekeknél.


A gyermektartásdíj végrehajtása
Amennyiben bírósági ítéleten vagy végrehajtható határozaton alapuló tartásdíj fizetési kötelezettségének a kötelezett nem tesz eleget, abban az esetben a tartásra jogosult kezdeményezheti a gyermektartásdíj végrehajtását. A végrehajtást tartásdíj esetében visszamenőlegesen 6 hónapra és a jövőre vonatkozóan lehet kérni. A végrehajtást végrehajtási lap kitöltésével lehet kérni az első fokon eljáró bíróságnál. Amennyiben a végrehajtás sem vezet eredményre vagy a gyermek létfenntartása még így is veszélyeztetve van, úgy rendőrségen is fel lehet jelenteni a tartásdíjfizetésre kötelezett szülőt tartás elmulasztásának vétsége, illetve bűntette miatt.



dr. Gaál Edina
Családjogi ügyvéd
www.drgaaledina.hu >>